Időjárási visszatekintő

Az utóbbi néhány év idõjárása valóban ezt az "eltolódást sugallná, de pl. Szolnokon az elmúlt 12 év átlagában két hónap volt hidegebb a korábbi sokéves átlagnál - szeptember (0,5°C-kal) és december (0,9°C-kal). Úgy látszik, gyorsan elfelejtettük a 2000 körüli sorozatos, igen enyhe februárokat a 15-20 fokokkal, vagy 2001/2002 telét, ami a nagyon kemény december után januárra ki is fújt, februárra pedig megérkezett a tavasz...

Itt a november eddig 39,5 mm.

November eddig 37,5 mm, a többi országrészhez képest itt szinte árvíz van.

Az eltolódás nem csupán idei, hanem folyamatos. Az utóbbi 50 évben elsõsorban a december lett enyhébb, míg a globális felmelegedés a januáron és a februáron jelentõsen kevésbé látszik, bár azok esetében is egyértelmû.

Éjjel 1 mm esett.

Már 4,6 mm a novemberi csapadék!

#9445. kaszabubu (Kiskunmajsa) 2006-11-14 20:28:41
Máskülönben a fokozott ciklontevékenység Eu. felett jótékony hatással van, a légmozgás frissíti,tisztítja a levegõt, Co.-H- S-oxid redukálódik. Akkor lenne gabaj, ha leüllepedne 1-3 hétre a légmozgás, és nemcsak ezek, hanem a "takony-vírusok" is támadásba lendülnének. Bár sztem. ez Dec. elején meg fog jelenni, majd Jan. elején jön egy kisöprõ ciklon, ami meghozza a több hetes fagyot.

Forrás: Társalgó, H.J.

#9441. kaszabubu (Kiskunmajsa) 2006-11-14 19:37:13
#9407. JAD (Budapest XIII.),Noli 9418,9432:Kedves kollégák, a hosszútávú, télvesézõ témákhoz szólnék hozzá!

Szerintem a felfokozott info- áramlás egy eldugult lyukba vezet, tehát nem szabad felülni minden eltorzult tél-elõrejelzésnek.
Tv2, és más kacsareptetõ hírcsatornák szeretnek "kissé" pánikot kelteni a következõ hónapok idõjárásáról.
Nem fog történni itt Erurópa középsõ területén semmi különös, csak eltolódás van az évszakok tartamában.
Most veszünk "revansot" a márc. 18-25.-i hûvös iszõszak miatt(telefonreg.napló 2006.03.18.reggel nagy havazás, 3-8cm. de.10-ig, T:+3, du. elolvadt,T:+6 reggelre fagyott -3)

További hozzászólást az id.visszatekintõbe várom.
Üdv. H.J.

bocs, ezek úgy látszik minden egyes frissítésnél új kiosztást adnak a képeknek. Frissen: Siklós és környéke(45.85, 18.24) 2003. január 5.-tõl január 10.-ig, megemlíteném, hogy akkor(2002) a novemberi hõmérsékletek hasonlóan alakultak mint idén.

"Error 404 - File not found"

Íme az elmúlt évek eddigi legjobb havazásos idõszaka, illetve legjobb(hideg, havas) tele:
Link

Megnéztem ennek az elõzményeit: november eleje esõs majd hideg, november közepétõl langy meleg idõ és nagyon kevés csapadék, majdnem 20 fok
december:a hónap elején kisebb vegyes felvágott, majd csapadék mentes 0 fok körüli semmilyen idõ, majd szilveszterkor a szokásos enyhülés, és jött ez a csodás hét és egy 5-6 hetes kemény tél, havazással, és szinte folyamatosan 0 fok alatti T-kkel...

Novemberben eddig 23 mm csapadék hullott, a havi közép 4,2°C.

2006 zivataros napok száma 37, csapadék 600 mm.

Itthon se volt jelentéktelen,mert Bánkúton esett a hó tegnap.

Azért miközben itthon eseménytelen idõ volt, Szibériában, Ojmjakonban ritka meleget, -3°C-os Tmax-ot mértek, Lomnicon meg másfél hét alatt 200 cm fölé hízott a hótakaró. Valószínûleg az ÉK-i Kárpátok magasabb régióiban is méteres hó hullott.

November 19mm eddig.

A november is el fog szállni ha bejön ez a hosszútávú meleg.

Link

Érdekes mennyivel melegebb volt az október globális szinten is, néhány nagyobb összefüggõ rész van csak alacsonyabb szinten mint az átlagos október.

Novemberi csapadék 12,3mm

A mai 1,5 mm-rel 4,2-re emelkedett a novemberi csapadék mennyisége. Mindez 6 csapadékos napon.

Mai csapadék 6,5mm volt.

Ha már szóba hoztad azt az egyhangú idõszakot: Az a periódus nálam is rekord, mint a leghosszabban megmaradó inverziós ködfelhõzet. Dec. 5-ének reggelétõl 15-ére virradó hajnalig, azaz 10 teljes napon át sötétítte Gyõr egét 8/8 stratus. A Tmin/Tmax értékei így alakultak: -1/1, 0/1, 0/1, 0/2, 1/3, 1/1, 1/2, 2/3, 3/4, 2/5. Ilyen makacs ködpárna azóta sem fordult itt elõ - szerencsére.

Na, ez az esti szélerõsödés és melegedés szerintem itt elképzelhetetlen. De hozzám a hideg levegõ is "visszafogottabb" formában jutott el: még 21-én is 10°C-os maximumot mértem, és csak esõt hozott a front. Az elsõ "látványhavazás" abban a szezonban Szolnokon nov. 24-én délután volt, de az igazi tél csak december 21-én érkezett meg (elõtte pedig egy hihetetlenül egyhangú, borult, ködös idõszak volt: dec. 5-tõl 12-ig folyamatosan 2 és 4°C között "mozgott" a T, és végig 8 okta St borította az eget)...

Igen, a dunántúli D-->É szélcsatornában voltak a legerõsebb viharok azokban a napokban. Emlékszem, napnyugtakor kissé lenyugodott a szél, a hõm. is csökkenni kezdett. Aztán este hirtelen újult erõvel támadt fel, néhány perc alatt 3-4 fokos melegedést hozott.
Az általad említett front elõtt nálam 20-án du. 987hPa-ig süllyedt a légnyomás, másnap pedig megjött a szezon elsõ hóesése.

Én ezen a napon 6 órakor 8°C, 14 órakor 16°C-ot mértem (min-max. hõmérõm sajnos nem volt), itt a déli szél csak az élénk fokozatig jutott. Az enyheség a 15°C körüli maximumokkal még több mint egy héten át folytatódott, csak a nov. 21-én érkezõ front vetett neki véget...

Élményeim az 1999-es legendás hóviharról a honlapom érdekességei között olvasható az egyéb nagy havas alakításokkal együtt.

Nézem a naplómat. Éppen 10 éve, 1996.11.11-én estétõl feltámadt, és viharos erejûvé fokozódott a fõnszerû, délies szél, amely az éjszakai órákban kicsavarta a házunk elõtt álló fenyõfát. Rázuhant az erkélyre, ágai kiverték az ablakot. Nem volt közvilágítás, az utcán kukákat görgetett az orkán. Emlékezetes éjszaka volt. 12-én 17-18°C volt a Tmin., 20.5°C a Tmax.

9-én nálam 1mm volt a csapadékmérõben.

Ha már ennyire belemerültünk a nagy havazások felidézésébe, akkor idézük fel a 7 évvel ezelõtti 1999 februári havazás krónikáját is:
1999. február 15-23: eleinte esett 30-40 cm hó, majd gyakran viharos, id. orkán erejû É-Ény-i szél kíséretében további havazás, a szél miatt átlag 10-25 m hosszú, 1,5-3 m magas hófalak az úton, a szántóföldeken egy deka sem, sõt a végén már a szél a földet is megkezdte, helyenként 10-15 cm vastag föld volt a hófalakon.
Amikor a kicsiny falunkat kibontották (egy hét után) helyenként 5-6 m magas hófalak is voltak az út mentén.
Az olvadás sajnos ismét gyors volt, 5-8 nap alatt a nagy része el is olvadt (a hófalak kivételével).

Szerintem annyira nem speciális, bár kétségtelen ritkábban írnának bele, mint a legtöbb fórumba. Viszont, aki itt a valódi idõjárási visszatekintõre kíváncsi, azt roppant mód zavarhatja, ha tele van az oldal történelmi visszatekintõvel.
Egyébként örök vita marad, hogy valóban befolyásolta-e a történelmet érdemben az idõjárás, vagy más idõjárási események esetén is ugyanide jutottunk volna, legfeljebb más kitérõkön keresztül.

Astral: nálam 2,1mm volt ha ez segít valamit, igaz én messzebb lakom tõled mint Hópihe. Tegnap jártam arra Sóskút, Pusztazámor, pont az esõben, szerintem felétek több volt mint erre.

A tegnapi csapadékom kiborult, úgyhogy lõttek a novemberi adtasornak. Kíváncsian várom Hópihe mennyit mért.

Tényleg nem itt van a helye, de ezért egy új fórum? Szerintem túl speciális.

Persze utána Moszkvából üldözte Kutuzov a visszavonuló sereget felõrölték a Berezinán. Az idõjárás miatt az orosz sereg is 100 ezerrõl 25 körülire fogyott.

Borogyinónál nyert Napóleon. Moszkvánál vesztett, mert elnyúltak az utánpótlási vonalai. Ám, ha a tél, akkor nem köszönt be szeptember végén, majd keményen -20 körülivel novemberben, akkor könnyebben talált volna élelmet, nem semmisül meg a serege.

Télidézõnek közzétenném a 2003. február 5-én az idõjárási füzetembe Jászberénnyel kapcsolatban írottakat (ha van többeknek is ilyen, tegye közzé):

Jászberény: igazi téli idõ volt ma a városban kiadós, nagy havazással. Éjfél után, az éjszaka második felében szüntelet a hóesés, csak hajnalban kezdett ismét gyengén havazni. 10h elõtt nem sokkal erõs havazás kezdõdött, amely késõ estig kitartott. Ezen idõszak alatt csak néha csillapodott közepes intenzitásúvá a hóesés. Voltak idõszakok, amikor óránként 3-4cm-nyi hó is lezúdult. A hó változó pelyhekben hullott, idõnként nagy pelyhek is elõfordultak. Délelõtt 10h-ig csak 2cm friss hó hullott, innentõl késõ estig azonban mintegy 30 cm-nyi friss hóréteg alakult ki. Napközben jelentõsebb légmozgás nem volt, csak este élénkült meg néha a szél. Természetesen egész nap borult maradt az égbolt. A hó -1 fok mellett, nappal egy-két tizedfokkal e felett hullott, így a nagy hó minden tereptárgyra rátapadt, gyönyörûvé varázsolva a tájat. Estére a fákról már kisebb ágak is letörtek. Légnyomás: nappal 998Hpa, este 991 Hpa. A hóréteg vastagsága estére elérte a 45-55cm-t. Ez volt a 45. hótakarós napunk ezen a télen.

Miért Borogyinónál meg Lipcsénél miért nem lehetett alkalmazkodni az idõjáráshoz?

Szerintem, ne itt folytassuk, hanem hozzunk létre egy új fórumot.

Pl. II VH, Tél Tábornok igencsak besegített a szovjeteknek. Befagyott fegyverek, akadozó hadtáp stb.

Azt hiszem hogy a Discoveryn volt egy ilyen sorozat ahol az idojaras hatasat mutattak be a nagy haborukban illetve a tortenelemben. Aszt hiszem nem meglepo hogy az volt a konkluzio hogy szamos esetben donto volt az idojaras.

Austerlitznél, ahol lehetett alkalmazkodni az idõjáráshoz, Napóleon porrá verte õket.
Nem tudom, ismered-e a történetet, de ott Napóleon a gyengén lefagyott mocsaras területet ágyútûzzel összetörette, és az oroszok nem tudtak merre visszavonulni, így lett katasztrófális a vereségük.

Szerinted a két nagy hadjárat kimenetelét nem befolyásolta az idõjárás?

Valószínûleg legkevésbé sem.

Nem tudom õk mennyire gondolják ezt szerencsének?

üdv!
Ebben a ruszkiknak mindig pokoli szerencséjük volt, hiszen 1811-ben és 1941-ben is szokatlanul korán, rendkívül erõs tél érkezett.
Hiába, odafent jó kapcsolataik vannak!:-)

"Az volta tél, szörnyû tél, Dimitrij legendát mesél..." ...

Jól emlékszem 1944 telén olyan hó volt, de olyan, hogy a falu szélén a házak tetejéig ért a hó, na az volt az igazi tél.

Igaz hogy 45- elején már jóval olvadtabb volt a a talaj. Ez volt az egyik oka annak, hogy a német hadseregnek nem sikerült visszafoglalnia Budapestet, hisz több tankja is pl. Sárbogárd térségében a tornyáig besüllyedt az elõzõleg járjhatónak nyilvánított talajba. Az is igaz, hogy sorsuk akkor már meg volt irva, hisz ilyen túlerõvel szemben nem lehetetett gyõzni. De tény, hogy a világháború nagyon fontos hadjáratait az idõjárás húzta keresztbe.